|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kontra Ferenc 1999. július 28.Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2002. szeptember 25.Szász Jenő polgármester beperelte a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület elnökét, szept. 19-én megvolt a tárgyalás. Ferenczi Károly, a polgármester leváltását kezdeményező egyesület elnöke, aki összegyűjtötte a kellő számú aláírásokat, becsületsértés és rágalmazás vádjával áll a törvény előtt. Az április elején közzétett felhívásukban ugyanis ez állt: "Az egyesületünkhöz beérkező, városunk polgármestere ellen szóló, egyre több lakossági panasz arra késztet bennünket, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezzünk helyi referendum megszervezésére, amely során Székelyudvarhely lakosai lehetőséget kapnak arra, hogy az elmúlt egy és fél év keserű tapasztalatát összevetve az 1996-2000-es mandátum alatt elkövetett polgármesteri visszaélésekkel, az alkotmány által biztosított szavazati jogukat gyakorolva újra dönthessenek arról, hogy városunkat továbbra is a jelenlegi polgármester vezesse-e vagy sem." Szász polgármester ügyvédje szerint nemcsak becsületsértés történt, hanem köztisztviselő ellen elkövetett bűncselekmény is. /(oláh) : Szász kontra Ferenczi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Ferenczi Károly médiavállalkozó Verestóy Attila szenátor sógora.2003. szeptember 26.A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2011. szeptember 14.A kisebbségi sajtó jelene és jövőjeA Kárpát-medencei országok közszolgálati médiumait érintő változásokról, a magyarországi támogatási rendszer átszervezéséről és az említett folyamatoknak a Magyarország határain kívüli magyar média helyzetére gyakorolt hatásáról tárgyalt a múlt hét végén Pélmonostoron megtartott gyűlésén a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója. A tanácskozáson a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete mellett vajdasági, muravidéki, felvidéki és horvátországi szakmai szervezetek képviselői voltak jelen. A kisebbségi sajtó jelenét és jövőjét taglaló tanácskozás házigazdája a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége volt. A magyarországi közmédia új arcát mutatta be Cserháti Ágnes, az MTVA kommunikációs igazgatóhelyettese, a határok nélküli közszolgálati média igényeiről és lehetőségeiről Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, a határon túli magyar kapcsolatok különmegbízottja beszélt. A tanácskozás végén a KMÚEK zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezi: 1. A Kárpát-medencei tömegtájékoztatásban lejátszódó legújabb folyamatok, amelyek tovább gyengítik a kisebbségi sajtó pozícióját és esélyegyenlőségét, ismételten bebizonyították, hogy a külhoni magyar sajtó küldetésének szavatolása és sokasodó gondjainak megoldása érdekében az eddiginél is fontosabb a határon túli újságíró-egyesületek szakmai és érdekvédelmi összefogása. A problémákról kialakított közös álláspontokról folyamatosan tájékoztatni kell a döntési pozícióban levő állami, kormányzati és civil szervezeteket. Az öt éve működő konvenció tagszervezetei ezért megbízták a KMÚEK egyeztető testületét, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdeményezzen párbeszédet az Országgyűlés és a magyar kormány képviselőivel a külhoni magyar sajtó gondjairól. 2. A tanácskozáson jelen levő magyarországi kollégáknak köszönhetően a KMÚEK részletesen tájékozódott a magyar közszolgálati elektronikus média átszervezésének okáról, folyamatáról és céljairól. A felmerülő dilemmák kapcsán megfogalmazódott az az igény és készség, hogy azokban a kérdésekben, amelyek közvetlenül is befolyásolják a külhoni magyar közösségek tájékoztatását, a magyar közszolgálati médium vezetői kérjék ki és vegyék figyelembe a külhoni magyar újságíró-egyesületek szakmai véleményét is. 3. A KMÚEK üdvözölte és példaértékűnek minősítette a magyar közszolgálati elektronikus médium képviselőinek a kezdeményezését, hogy a külhoni szakmai szervezetekkel karöltve képzési és továbbképzési lehetőséget biztosít a külhoni magyar újságírók, szerkesztők, bemondók és lektorok számára. A továbbképzés első kísérleti szakasza már októberben megkezdődik, a képzéssel kapcsolatos részletes tervet pedig a KMÚEK illetékesei a Gyergyószárhegyen megtartandó következő tanácskozáson fogják véglegesíteni. A pélmonostori értekezlet résztvevői szerint az ilyen szakmai műhelyeket, amelyek nagymértékben elősegíthetik a külhoni magyar média minőségének a javítását, a jövőben állandó gyakorlattá kell tenni, és megvalósításához stabil támogatási forrásokat kell biztosítani. 4. A KMÚEK tagszervezetei sajnálkozással vették tudomásul a tényt, hogy a Kossuth Rádió tovább csökkentette műsorának középhullámú sugárzását. A döntést a külhoni magyarság jelentős részének anyanyelvű tájékoztatása sínyli meg. A KMÚEK ezért szorgalmazza, hogy vizsgálják felül a kérdéses döntést, ezenkívül pedig vegyék fontolóra a világhálón sugárzott MR 7-es csatorna népszerűsítését is. 5. A KMÚEK tagszervezetei megállapodtak abban, hogy a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának következő évi közgyűlését a Vajdaságban tartják meg. A kezdetektől napjainkig A tanácskozás keretében könyvbemutatóra is sor került: Kontra Ferenc Horvátország magyar irodalma – A kezdetektől napjainkig című kötetét ismerhették meg a résztvevők, amely elsőként próbálja egy kötetbe fogni a horvátországi magyar irodalmat. Maga a szerző így vall a kötetről: – Mintha egy regény hősei lennének ebben a könyvben, együtt kavarognak ugyanabban a térben, furcsa módon életre kelnek, függetlenül attól, hogy mikor éltek, elképzelem őket. Van, akiről többet tudok, van, aki szinte teljesen árnyékban marad. Ki mondaná meg, mit lehet teljesnek tekinteni ott, ahol részleteiben sem állt össze a kép soha. Most már évtizedeket tesz ki, ahogyan rakosgattam össze a mozaikkockákat, hogy a kép mégis minél árnyaltabb legyen. Azt veszem észre, hogy mégis mindig valami újjal gazdagodik a gyűjtemény, és még nagyon sokáig lehetne folytatni, csakhogy akkor sohasem lenne belőle könyv. Valamikor pontot kell tenni, ha még lesznek is, akik ezután jönnek elő az árnyékból, még ezután kerülnek elő művek, melyek helyet követelnek maguknak. Népújság (Marosvásárhely) 2012. március 20.Szőcs Géza: műbalhé a József Attila-díjasok listájának módosítása körüli vitaMűbalhénak nevezte Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár az idei József Attila-díjak odaítélése körül kialakult vitát, s azt, hogy a javaslatot tevő írószervezetek kifogásolták: az általuk javasoltak helyett részben mások kapták az elismerést – adta hírül az MTI az Irodalmijelen.hu oldalra hivatkozva. Idén Báger Gusztáv költő, Bálint Péter író, Böszörményi Zoltán író, költő, Iancu Laura költő, Kenéz Ferenc költő, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Kiss Judit Ágnes költő, Krusovszky Dénes költő, Németh Zoltán költő, irodalomtörténész, Payer Imre költő, Széky János műfordító, Szilasi László irodalomtörténész, esszéista és Végh Attila költő, esszéíró részesült az elismerésben. A Magyar Narancs on-line kiadásában a március 14-i díjátadót követően megjelent írás szerint a szaktárca tavaly is és most is 26 jelöltet kért az írószervezetektől, amelyből kiválaszthatják a „nekik tetsző” 13 díjazottat, de ezt a szervezetek mindkét alkalommal elutasították. „De akkor és most is ugyanaz lett a vége: egyszerűen kihúztak pár nevet a listáról, és beírtak újakat – tavaly négyet cseréltek, idén hatot” – írták. A Magyar Narancs a listáról kihúzott írók nevét is közölte (Fekete J. József, Kontra Ferenc, Nagy Gábor, Pollágh Péter, Ungváry Rudolf és a kolozsvári Egyed Emese), nem írták meg azonban, hogy helyettük kiket díjaztak. Az idén díjazott Böszörményi Zoltán tulajdonában álló aradi irodalmi folyóirat internetes kiadásában Szőcs Géza – aki korábban maga is a lap munkatársa volt – felidézte: az írószervezetek javaslatai alapján 13 embernek kellett volna megkapnia a József Attila-díjat. „Ebből a 13-ból személyes döntésem alapján 6 alkotó nevét hátrább soroltam, és beemeltem helyettük 6 másik nevet arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva” – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte: ezelőtt 10 évvel a díjról a miniszter döntött az írószervezetek javaslatainak figyelembevételével. „Ekkor alakult ki az a gyakorlat, hogy az évente 13 díjra az írók 26 személyt javasolnak. A miniszter ebből választotta ki a 13 nevet, illetve művészt, akik aztán átvehették a díjat. Később a gyakorlat megváltozott: az írók továbbra is egy 26 névből álló listát véglegesítettek, de a minisztérium minden további nélkül átvette innen az első 13 nevet, vagyis aggály és vita nélkül elfogadta a névsort, egyben rangsort” – jegyezte meg az államtitkár. Szőcs véleménye szerint ez a szokásrend a minisztériumot 100 százalékosan eljelentékteleníti, „bólogatójánossá fokozza le, postás- vagy postaládaszerepre minimalizálja”. Szőcs Géza az aradi lapnak felvázolt egy javaslatot is. „Vállalom, hogy az általam javasolt 6 író és költő műveiből még idén megszerkesztek egy olyan antológiát, amely talán világosabbá teszi, miért rájuk esett a választásom. Ezzel szemben felkérem az írószervezeteket, hogy az általuk promotált 7 díjazott és 6 nem díjazott művész írásaiból is állítsanak össze ők maguk egy-egy antológiát. Attól kezdve fogjuk majd tudni, mit gondoljunk értékről, értéktudatról, minőségről” – vélekedett az államtitkár. Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
